A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein- Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
1990. július 1.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Kerekes Károly /sz. Marosvásárhely, 1947. dec. 14./ képviselő jogász Marosvásárhelyen. Sajtótörvény szükséges, amely véget vet az uszításnak. Nemzetiségi törvény és új alkotmány kidolgozása szükséges. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1990. december 19.
A Romániai Magyar Szó fél év után újra felkeresi az RMDSZ szenátorait és képviselőit, ugyanazzal a kérdéssel. Kerekes Károly képviselő lassúnak látja az igazságszolgáltatás munkáját, még addig sem jutottak el, hogy az 1987- nov. 15-i brassói munkástüntetés eltipróit felelősségre vonják. A tévé a parlamenti vitáknak csak kis részét közli és abban sem láthatók sokszor az RMDSZ felszólalásai. Több javaslata volt a parlamentben, de elfogadtatását nem tudta elérni. Az utókor számára viszont megmarad minden, mert mindent jegyzőkönyve vesznek és a parlamenti beszédek a Hivatalos Közlöny segítségével nyilvánosságra kerülnek. /AZ RMSZ újra kérdez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./
1991. május 27.
Máj. 27-én a képviselők arról vitatkoztak, hogy használható-e az anyanyelv az igazságszolgáltatásban. Kerekes Károly kérte, hogy anyanyelven is lehessen megszólalni a bíróságon. Ion Gavra kifejtette, hogy a "a romániai magyaroknak morális kötelességük megtanulni románul, ha nem, forduljanak fordítóhoz". Döntés nem született. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
1991. május 30.
George Stancov képviselő máj. 30-án a képviselőházban bejelentette: negyvenöt esztendővel ezelőtt végezték ki Antonescu marsallt, aki szerinte "a nemzet újraegyesítésének, a román nép méltóságának harcosa volt." Egy perces felállásra szólította fel képviselőtársait. A terem nagy része felállt, az RMDSZ-képviselők ülve maradtak. Később Kerekes Károly RMDSZ-képviselő kifejtette, hogy Antonescut háborús bűnösként ítélték halálra. Malaparte Kaput című könyvében leírta iasi-i pogromot, Antonescu ezenkívül Transznisztriába száműzte a cigányokat. Közben a parlament előtt ülnek az éhségsztrájkolók, a decemberi forradalom résztvevői, akik követelik, nekik is juttassanak segélyt. A szenátus már megszavazta a juttatásokat, a képviselőházon volt a sor. Több román képviselő felszólalt, hevesen ellenezve a segélyt. Petre Turle, Catalin Radulescu például, Constantin Ivanovici pedig megjegyezte: szerinte Tőkés László, Ana Bladiana és Doina Cornea nem voltak a forradalom résztvevői. Bárányi Ferenc képviselő vitába szállt képviselőtársával: "Ami pedig Tőkés Lászlót, Ana Bladianát és Doina Corneát illeti, bárhogy akarják egyesek, nélkülük nem lehet megírni a román forradalom történetét. Mert az az igazság, hogy december 16-án Tőkés László lobbantotta fel a forradalom szikráját." /Román Győző: Ülve és állva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
1991. július 26.
A Phoenix /Nagyvárad/ hetilap 28. számában megjelent magyarellenes, az 1989. december végi tüntetőket erőszakos rendzavaróknak nevező cikk ellen júl. 26-án közös nyilatkozatban tiltakozott az RMDSZ, a Nemzeti Megmentési Front és három román párt. Ugyanezen rágalmazó cikk miatt interpellált Kerekes Károly képviselő, interpellációjában felszólította a Phoenix tiszteletbeli igazgatóját és parlamenti terjesztőjét Gheorghita Lupau képviselőt, hogy határolja el magát ettől az írástól. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./
1991. augusztus 1.
Kerekes Károly képviselő interpellált a Nagyváradon kiadott Phoenix lap magyarellenes cikkei ellen. A lap 28. számában az 1989. decemberi események becsmérlésére, a forradalmárok, mártírok emlékének befeketítésére vetemedett. A Phoenix Gheorghita Lupau képviselő lapja. Lupau a sajtót is felhasználja a magyarság elleni hangulatkeltésre. Lupau képviselő reagált: megtiszteltetés, hogy európai szellemiségű lapjáról szó esett a parlamentben, kifejtette, hogy ők senkit sem támadnak. /Képviselőházi interpellálások, közlemények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./
1991. augusztus 3.
Kerekes Károly képviselő nyilatkozatában elmondta, hogy a nemzetbiztonsági törvény vitájában Petre Turlea front-képviselő, aki már többször kirohant a kisebbségek ellen, most az antiszemitizmus szó elhagyását javasolta a tervezetből. Aron Todoroni liberális képviselő kifejtette, hogy a román toleráns nép, ezen a tájon sohasem volt antiszemita megnyilvánulás és örvendjenek a zsidók, hogy ilyen nemzet mellett élhetnek. Andreescu képviselő minden bajért a zsidókat vádolta. Ezután szólalt fel Kerekes Károly képviselő: az antiszemitizmus és a fasizmus mindig kéz a kézben járnak, igenis szerepelni kell az antiszemitizmusnak a törvényben. - Erről a vitáról nem számolt be a sajtó. /Ajtay László: Az antiszemitizmus és a fasizmus mindig kéz a kézben jártak. Beszélgetés Kerekes Károly képviselővel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./
1991. szeptember 5.
A képviselőház szept. 5-i ülésén folytatták az államhatárra vonatkozó törvénytervezet vitáját. Vita után elfogadták, hogy a határőrséget belügyminisztériumi felügyelet alá helyezik /Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./, hiába érvelt Kerekes Károly RMDSZ-képviselő arról, ez az alárendelés visszalépés a diktatúra rendeleteihez képest. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./
1991. november 4.
A román parlament folytatta a Hargita és Kovászna megyéből elüldözött románokról szóló jelentés megvitatását. A román képviselők, elsősorban a Nemzeti Megmentési Front és a Románok Nemzeti Egységpártja tagjai, szélsőséges hangnemben támadták az RMDSZ-t, a katolikus, református és evangélikus egyházakat. Petre Turlea az elsők között támadta az RMDSZ-t, Mihai Teodorescu szenátor kifogásolta, miért énekelték a templomban a magyar himnuszt. Bajcsi Ákos RMDSZ-képviselő névre szólóan cáfolta a Hargita-Kovászna jelentést /például: a jelentés szerint Tanasét elüldözték, valójában ma is Kézdivásárhelyen dolgozik/. Ion I. Bratianu durvaságban igyekezett túltenni a Román Nemzeti Egységpárt néhány szenátorán, ordítozott. Nagy Benedek képviselő a jelentésnek a magyarság kollektív bűnösségére vonatkozó részét utasította vissza. Többen követelték az RMDSZ betiltását, Szőcs Géza és Tőkés László elleni vizsgálat megindítását. /Béres Katalin: Tovább a Golgotán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Az általános vádözön után Bárányi Ferenc RMDSZ-szenátor rámutatott arra, hogy sem a királyság, sem a vasgárdista, sem a kommunista rezsim alatt nem sértették meg és nem alázták meg ennyire a magyar kisebbséget. Romániában nem albérlők vagy bérlők vagyunk, hanem társtulajdonosok, mondta, hozzátéve, hogy e figyelemelterelő kampány mögött a lemondott miniszterelnök, Petre Roman áll. /MTI/ Kerekes Károly képviselő hangsúlyozta, hogy amikor a romániai magyarság elleni offenzíváról van szó, akkor csaknem teljes a nemzeti egység. A jelentés az egész magyar nemzetet bűnösnek mondja. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./ A parlamenti ülést közvetítette a televízió, a nézők végre hallhatták az RMDSZ-képviselőket is. /A székelylakta megyék "ügye". = Magyar Nemzet, nov. 6./
1992. január 18.
Kerekes Károly RMDSZ-képviselő a parlamenti ülésen tiltakozott a háborús veteránokkal kapcsolatos megkülönböztetés ellen. Akik a román hadseregben szolgáltak, kapnak segélyt, akik más hadseregben, azok nem /Román Győző: Parlamenti ez meg az. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18-19./
1992. október 6.
Okt. 6-án közzétették a parlamenti választások végeredményét, okt. 9-én pedig a parlamenti mandátumok elosztását : a képviselőházban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja kapta a szavazatok 27,72 %-át /117 mandátum/, a Demokratikus Konvenció 20,01 %-ot /82 mandátum/, a Nemzeti Megmentési Front 10,18 %-ot /43 hely/, a Román Nemzeti Egységpárt 7,72 %-ot /30 hely/, az RMDSZ 7,46 %-ot /811 290 szavazattal/ /27 hely/, a Romania Mare Párt 3,90 %-ot /16 hely/ és a Szocialista Munkapárt 3,04 %-ot /12 hely/ nyert el. A szenátusban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja 28,29 %-ot kapott /49 szenátor/, a Demokratikus Konvenció 20,16 %-ot /34 szenátor/, a Nemzeti Megmentési Front 10,39 %-ot /18 szenátor/, a Román Nemzeti Egységpárt 8,12 %-ot /14 szenátor/, az RMDSZ 7,58 %-ot /831 469 fő/ /12 szenátor/, a Romania Mare Párt 3,85 %-ot /5 szenátor/, a Román Demokrata Agrárpárt 3,31 %-ot /5 szenátor/, a Szocialista Munkapárt pedig a szavazatok 3,19 %-át szerezte meg /5 szenátor/. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyar Lajos /Kovászna/, Markó Béka, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Béres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
1992. október 24.
Csutak István korábban /okt. 12-én/ a bukaresti Evenimentul Zilei napilaphoz fordult, hogy sürgősen nyilvánosságra hozza: Verestóy Attila és néhány "kormánypárti", Domokos Géza körül csoportosuló RMDSZ-szenátor és képviselő okt. 8-án titkos tárgyalást folytatott Ovidiu Sincai úrral, a Nemzeti Megmentési Demokrata Front alelnökével az RMDSZ esetleges részvételéről az új kormány megalakításáról. A titkos tanácskozást Domokos Géza és Verestóy Attila kezdeményezte, részt vettek a szenátorok közül: Markó Béla, Szabó Károly, Csiha Tamás, Buchwald Péter /jelölt/, a képviselők közül pedig Madaras Lázár, Nagy Benedek, Borbély László, Tokay György, Kerekes Károly és Antal István /jelölt/. Csutak István feltette a kérdést: ha valóban nyilvános megbeszélés volt, miért nem tudott róla mindegyik RMDSZ-képviselő, illetve szenátor vagy az RMDSZ két alelnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./
1993. április 21.
Dr. Kilyén Károly nyílt levelet intézett Iliescu elnöknek, tiltakozva a magyarellenes diszkrimináció miatt. Hiába járt közbe Kerekes Károly képviselő, megkeresve Ulpiu Popa Cherecheanu korábbi főügyészt, Petre Ninosu igazságügyi minisztert, nem tudta elérni a diszkrimináció megszüntetését: Maros, Szatmár és Kolozs megyékben nem adják meg a volt szovjet hadifoglyoknak járó juttatásokat, de csak a magyaroknál járnak így el, a jelzett megyékben a volt román hadifoglyok megkapják a juttatásokat. Hiába próbáltak a magyar jogosultak bírósághoz fordulni, kérésüket ott is elutasították. Igaza van Tőkés Lászlónak, bizonyos értelemben etnikai tisztogatás folyik. /Dr. Kilyén Károl. Nyílt levél Ion Iliescu úrnak, Románia elnökének! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./
1993. július 16.
Jún. 16-18-a között tartotta meg Isztambulban első ülésszakát a Fekete-tengeri Övezet Parlamenti Uniója. A román parlamenti delegáció vezetője, Kerekes Károly elmondta, hogy mivel a Közös Piacba nehéz bejutni, Törökország kezdeményezte ezt a regionális együttműködést. Ez a Fekete-tenger parti országok kapcsolatrendszere. Szulejman Demirel török államfő érdeklődést tanúsított a Romániával létesítendő gazdasági és politikai kapcsolatok iránt. Szó esett közös bank létesítéséről és egy híd építéséről. /Fekete Anna: A Fekete-tengeri Parlamenti Unió. = Orient Expressz (Bukarest), júl. 16./
1993. október 19.
Okt. 5-6-án zajlott le a Bukarestben a Fekete-tengeri Parlamenti Unió első szakbizottsági összejövetele. Az orosz delegáció hiányzott, mert Jelcin elnök feloszlatta a parlamentet, Görögország és Bulgária távol maradt mert egyelőre csak kormányszintű gazdasági együtt-működésre hajlandók. A tanácskozáson egyetértettek abban, hogy egy közös kereskedelmi- és fejlesztési bankot kell létrehozni, a román delegáció szeretné, ha a székhelye Bukarestben lenne. A gazdasági bizottságnak román elnöke és török alelnöke lett. A Fekete-tengeri Parlamenti Unióban Törökország akar vezetőszerepet játszani. /Kerekes Károly: Parlamenti együttműködés a fekete-tengeri övezet szerepének növeléséért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./
1993. október 26.
A háborús veteránokkal foglalkozó törvénytervezet szerint háborús veteránok mindazok az észak-erdélyiek, akik katonai szolgálatra bevonultak a magyar hadseregbe. Spiroiu védelmi miniszter is támogatta ezt az álláspontot. A bizottsági ülésen a kolozsvári liberális képviselő, Petru Litiu viszont hevesen ellenezte, követelte, hogy töröljék ezt a részt. Végül módosító javaslat született: a volt magyar hadsereg katonái akkor minősíthető veteránoknak, ha nem harcoltak a román állam ellen. Ilyen szövegezéssel kerül a törvénytervezet a képviselőház elé. Ez visszalépés az 1946. évi 772-es törvényhez képest. /Kerekes Károly parlamenti képviselő: Veteránok, hadiözvegyek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
1993. november 3.
A mintegy 35 ezer Maros megyei többnyire magyar nemzetiségű volt hadifogoly nyugdíjkiegészítésének kérelmét elutasították. Azzal indokolták, hogy ők nem jogosultak erre, mert annak idején magyar katonaként kerültek fogságba. Maros, Kolozs, Szatmár és Bihar megyében hasonlóan elutasítják a magyar nemzetiségűek késérét. Kerekes Károly képviselő leszögezte, a 118-as törvény nem írja elő, hogy milyen hadsereg katonája részesülhet kárpótlásban, a törvény semmilyen megkülönböztetésről nem tesz említést. Ezért a felsorolt négy megyét kivéve a többi megyében folyósítják a kárpótlást, a nyugdíjkiegészítést. A négy megyében a szélsőséges nacionalista erők nyomást gyakorolnak a hatóságokra. /Tófalvi Zoltán: Kárpótlási golgota. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 3./
1993. november 4.
A történelmi múltat vállalni kell, hangsúlyozta Kerekes Károly képviselő. Az RMDSZ az erdélyi magyarság nevében 1991 novemberében nyilvánosan is bocsánatot kért a zsidóságtól az elszenvedett atrocitásokért. Méltányosnak tartja a túlélők kárpótlását, de megengedhetetlen, hogy egyesek az emberi tragédiákat arra használják, hogy a nemzeti ellentéteket mélyítsék. Ezt szolgálja Petre Turlea képviselő, Antonescu rehabilitálásának egyik szorgalmazója, aki parlamenti beszédében azt bizonygatta, hogy a román állam részéről soha nem történt semmilyen atrocitás a zsidósággal szemben. /Kerekes Károly: A történelmi múltat vállalni kell. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
1993. november 25.
Románul és magyarul is közölték a lapok egy volt román hadifogoly levelét, amelyben követeli: a román állam részesítse kárpótlásba, ne küldjék a magyar államhoz. Kerekes Károly képviselő küzd az igazságukért, mert jelenleg Maros-, Kolozs-, Szilágy- és Bihar megyék volt szovjetunióbeli hadifoglyai nem részesülhetnek kárpótlásban. /Tófalvi Zoltán: Ki a hadifogoly? = Új Magyarország, nov. 25./
1993. december 9.
A közelmúltban Kijevben tartotta meg őszi ülésszakát a Fekete-tengeri Övezet Parlamenti Uniója. A héttagú román delegációt Kerekes Károly RMDSZ-képviselő vezette. A román delegációt fogadta az ukrán parlament elnöke. A román küldöttség kapcsolatot teremtett az ülésszakon megfigyelőként részt vevő görög parlamenti küldöttséggel. /Román delegáció élén RMDSZ-képviselő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
1994. január 4.
Tófalvi Zoltán ismerteti az emléktábla elhelyezésének kálváriáját, bizonyítva, hogy a hatalom a magyar kisebbség művelődéstörténeti évfordulóit igyekezik ellehetetleníteni. Erre bizonyság az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság 200. évfordulójára készített emléktábla sorsa. Már 1992 őszén megkezdődtek az előkészületek az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság évfordulójára. Az EMKE elnöksége pontosan felmérte, hogy a Magyar Tudományos Akadémia megalakulását 32 évvel megelőző marosvásárhelyi tudós társaság évfordulója az 1993. év egyik legjelentősebb művelődési eseménye. A cikkíró az EMKE nevében a kérdés legjobb ismerőit kérte fel előadás megtartására, többek között Benda Kálmánt, Benkő Lórándot, Benkő Samut, Éder Zoltánt, Deé Anikót, Tonk Sándort és Péntek Jánost. Az 1993. dec. 4-5-én megtartott előadások színvonalasak voltak. Az igazi vesszőfutást az emléktábla jelentette. 1992-ben a kolozsvári magyar színjátszás emléktáblájánál az volt a kifogás, hogy nem jelezték idejében a betűtípusokat, a tábla méretét, a városi tanács illetékes bizottsága pedig egyszerűen "elfelejtett" összeülni. Így azután az emléktábla nem arra az épületre került, ahol az első előadásokat megtartották, hanem a színház jelenlegi épületének előcsarnokába. A marosvásárhelyi emléktábla esetében kellett a részletes műszaki rajz, majd az illetékes műemlékvédelmi felügyelőség beleegyezése. Ott azonban kiderült, hogy nem is hallottak az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságról. Ennek a társaságnak szász és román tagjai is voltak, ezért háromnyelvű emléktáblát terveztek. A helyi műemlékvédelmi felügyelőség beleegyezésén kívül szükség volt az országos felügyelőség engedélyére is. Kerekes Károly parlamenti képviselő kétnapos utánajárással megszerezte azt is. Marosvásárhelyen a polgármesteri titkár. Popa Iuliana Elena aláírása is szükséges, a cikkíró ezért ült hivatali szobájában nov. 29-től dec. 3-ig. Végül a titkár kijelentette: nem írja alá az engedélyezést. Dec. 3-án Ioan Rakolta prefektus közölte: az emléktábla elhelyezése, leleplezése elmarad. A prefektus megkérdőjelezte az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság puszta létét is. Hiába a több mint tízezer oldal kézirat, az Aranka Györgyhöz küldött és a tőle származó 1235 levél, a könyvtárnyi irodalom arra, hogy Marosvásárhelyen 1793. dec. 3-án megalakult az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. /Tófalvi Zoltán: Emléktábla-kálvária. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./
1994. május 16.
Máj. 16-17-én Tbilisziben tartja soros ülését a Fekete-tengeri Parlamenti Unió jogi és politikai kérdésekkel foglalkozó bizottsága. Az ülésen részt vevő román parlamenti delegációt Kerekes Károly RMDSZ-képviselő vezeti./RMDSZ Tájékoztató, 283. sz., máj. 16./
1994. október 18.
A Képviselőházban okt. 18-án Kerekes Károly RMDSZ-képviselő megkérdezte Vacaroiu miniszterelnöktől, miért nem reagált korábbi kérdésére. Kerekes jún. 6-án interpellált a kormányhoz a rokkantak és fogyatékosok segélyezésének elmaradása miatt, azonban nem kapott választ. Szept. 12-én a pénzügyminiszterhez fordult, ugyanezzel a problémával, de a válasz ezúttal is elmaradt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
1994. december 14.
Kerekes Károly RMDSZ-képviselő nov. 30-án alkotmányossági óvást nyújtott be a határátlépési illetékre vonatkozó 1994/50-es kormányrendeletet jóváhagyó törvény ellen. Beadványát hatvannyolc ellenzéki képviselő és több szenátor is támogatta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./ Az alkotmánybíróság dec. 14-i közleményében kedvezően válaszolt: az óvás jogos. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Ezután a kérdéses rendeletet visszautalják a Képviselőházba, ahol újból szavaznak érvényességéről. /Új Magyarország, dec. 16./
1994. december 28.
A képviselőházban dec. 28-án többen szóvá tették, hogy az alkotmánybíróság döntése ellenére a hatóságok továbbra is követelik a határátlépési illeték kifizetését. Kerekes Károly RMDSZ-képviselő hangsúlyozta, hogy nemcsak az emberi jogok megsértéséről van szó, hanem az alkotmánybíróság döntésének semmibe vétele veszélyes precedenst teremthet.- Iliescu elnök beszédében szintén kiállt az illeték beszedése mellett. /Új Magyarország, dec. 29., Pest Megyei Hírlap, dec. 29./
1995. január 21.
Jan. 21-én Marosvásárhelyen tartották a DK Maros megyei tanácskozását, melyen az RMDSZ-t Zonda Attila RMDSZ-elnök, Kerekes Károly RMDSZ-képviselő és dr. Kelemen Attila képviselte. Az RMDSZ tisztázta, mit jelent a szervezet Önkormányzati Tanácsának megalakulása, ilyen tanácskozást a Nemzeti Parasztpárt és a Demokrata Párt is tartott. Megállapodtak abban, hogy gyakoribbá kell tenni az ilyen találkozókat. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 25./
1995. március 25.
Márc. 25-én ülésezett a Maros megyei RMDSZ székházában a Területi Képviselők Tanácsa, ügyvezető elnöknek megválasztották Bulyovszky Lórántot, majd az ügyvezető alelnököket: Kerekes Károly /politikai/, dr. Kakassy Sándor és dr. Iszlai Árpád /önkormányzati/, dr. Tonk Sándor /oktatásügyi/, Kerezsi János /művelődési és egyházügyi/, Szekeres Erzsébet /szociális/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 29., 502. sz./
1995. március 26.
Márc. 24-26-a között tartotta a szlovákiai Együttélés ötödik országos kongresszusát Dunaszerdahelyen, újra elnökké választották Duray Miklóst. Az RMDSZ részéről Dézsi Zoltán, az RMDSZ SZKT Állandó Bizottságának elnöke, Somai József szervezési alelnök és Kerekes Károly parlamenti képviselő vett részt a rendezvényen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 28., 501. sz./
1995. szeptember 14.
Kerekes Károly Maros megyei képviselő szept. 14-én írásban tett fel kérdését a román kormányhoz, azt firtatva, mi késztette a kormányt a Maros megyei prefektus leváltására és arra, hogy a tisztséget egy Román Nemzeti Egységpárthoz tartozó prefektusra ruházza. A megyében most nyugalom van, amiben nem kis szerepe volt Ion Racoltea prefektusnak. Az új prefektus kijelentései szöges ellentétben állnak az államfő román-magyar megbékélésre tett ajánlatával /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 15., 619. sz./
